Ovis jóga
Az ovis jóga órák mindig egy mesekeretbe vannak beleépítve, vagy egy adott témakörbe, ami megragadja a legkisebbek figyelmét is. Ezeket a történeteket mozogjuk el. Olyan ez, mintha egy mese felolvasása helyett eljátszanánk mindazt, ami benne zajlik. Mindezt játékosan, mozgásfejlesztő elemekkel és persze jógapózokkal tarkítva, rengeteg színes és izgalmas eszköz használatával. Így, az átélés hatására a gyerekekben felszabadulnak a gátak, bátran mernek azok lenni, akik csak akarnak, mindezt intenzív mozgásban és nagyon vidám hangulatban.
Természetesen a jógaoktatónak külön-külön is képesnek kell lennie meglátni azt, hogy mely gyermeken milyen képességeket kell fejleszteni, hiszen van, akinek összeszedett a mozgása, de hordoz magában érzelmi blokkokat, esetleg feszültséget. Akad, aki lúdtalp prevenciós, vagy egyéb mozgásszervi problémákkal küzd. Ilyenkor tudnunk kell finoman, erőltetés nélkül javítani és segíteni őt a továbbiakban. De az összkép ugyanúgy fontos, mint az egyéni rendellenességek meglátása. Tehát a csoport akkor működik jól, ha minden egyes gyermek jól van benne.
Úgy gondolom a hozzáértés mellett a legfontosabb kulcs a szeretet. Hogy képes legyen az oktató ovissá válni, tehát az élményt közösen átélni a gyermekekkel, miközben tiszteletet övező felnőtt marad. Ez szép feladat. De ha a szíved nyitott a kicsik irányába, akkor be fognak lépni az ajtódon
Milyen képességfejlesztő hatásai vannak a jógának gyermekkorban?
MOZGÁSFEJLESZTÉS
VERBÁLIS FEJLESZTÉS
MEMÓRIAFEJLESZTÉS
FIGYELMI FUNKCIÓK
ÉRZELMI INTELLIGENCIA
A jóga célja óvodás korban:
– képességfejlesztés minden területen
– a helyes légzés megőrzése-elsajátítása
– a helyes testtartás megőrzése-elsajátítása
– az érzelmi intelligencia fejlődése
– az immunrendszer erősítése
– a képzeletvilág egészséges használata
– egy kisimult, nyugodt állapot elérése (relaxáció)
– koncentrációképesség növelése
– mozgásigény kielégítése
– egy boldog állapot elérése és jövőbeni kamatoztatása
Mit tanulnak a gyerekek a jóga órákon?
– Egy testtudatos állapotot
– Nyitottságot, befogadó képességet az újdonságok irányába
– A félelmek és a szorongások elengedését
az indulatok, az agresszió kezelését, levezetését tettlegesség nélkül
– Kapcsolatteremtést
– Felszabadultságérzetet
– Az érzelmek megélését
– Az öröm kapását és tovább adását
– A körülöttük található világgal kialakított egészséges kapcsolatot
mozgás:
Mozgás-érzelem-értelem, ez volna a fejlődés természetes rendje.
Ha lendületbe kerülünk, javul a szervezet és az agy oxigénellátottsága, a boldogságérzet kialakulásáért felelős hormonok termelődése pedig növekszik. Ezért érezzük mi, felnőttek is jóval energikusabbnak magunkat egy közepes szintű testgyakorlás után, a gyerekeknek viszont alapvető életkori sajátossága a mozgásigény.
A mozgás pozitívan hat az anyagcserére és az idegrendszerre. Javítja a mozgásszervi rendellenességeket, segíti a megfelelő növekedést és a helyes testtartás kialakulását.
Nemkülönben képes levezetni a gyerekekben keletkezett szorongásokat, félelmeket, gátlásokat. Ezért is van nagy jelentősége a gyermekjógának, hiszen olyan életmódhoz juttatja a gyermekeket, melyben megtapasztalva az ászanák jótékony hatását, megfelelő alap jön létre számukra a tinédzser, majd a felnőtt kor támasztotta nehézségekkel szemben, mind fizikai, mind érzelmi, mind mentális értelemben. Én magam gyakran tapasztaltam, hogy amikor stresszes a gyermek, vagy baba pózba helyezkedik, vagy lótusz ülésben, csukott szemmel lélegzik.
játék:
A játék a gyermek számára a legfontosabb napi elfoglaltság, hiszen, ahogy az étel táplálja a testet, úgy táplálja a játék a szellemet.
Egész egyszerűen a személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze, s itt alakulnak ki a különböző készségek is, úgy mint a koncentráció, az empátia, a figyelem, az auditív-vizuális érzékelés, memória, verbalitás, stb. Általa lesz igazán képes a gyermek türelmessé, szeretettelivé válni, figyelni másokra és gyakorolni az önzetlenséget.
Egyszeriben az érzelmi intelligencia elsődleges forrása. Mivel jellemzően az egész testével mozdul, reagál, magyarul kijátsza önmagát, így az érzéseit is sokkal könnyebben fejezi ki a játék által.
mese:
A mese az az eszköz, mely szorosan kapcsolódik a játékhoz, s ezáltal az érzelmi intelligenciához és természetesen a mozgáshoz is.
A foglalkozásokon nem csak hallgatjuk a mesét, hanem el is mozogjuk a testünkkel, ezáltal válik minden egyes gyermek főhőssé, ugyanis nincsenek szereposztások, mind ugyanazok vagyunk, mégis mások.
A mese egy olyan világba képes elvinni a gyermeket, ahol nincsenek korlátok és akárkivé válhat. Természetesen óvodás korban van jelentősebb szerepe. Az ászanák, melyek gyakorta állatokról, mítikus lényekről (pl.: hableány) vannak mintázva tökéletes eszközként szolgálnak arra, hogy egy mesekeretbe építsük az órákat.
De nem csak a mozgásban, a relaxációknál is óriási szerepe van, hiszen a képzelet által olyan helyre repíti el a kicsiket, ahol csupa vidám kalandban lesz részük és egyszerűen boldogokká, vagy a témától függően éppen teljesen kisimulttá, nyugodttá válnak. Ugyanis az elcsendesedésnek sem kell mindig egy nagyon statikus állapotról szólnia. A gyerekek egy mesébe illő relaxáció után alig várják, hogy elmesélhessék, mit éltek át, pontosan miket láttak és ezt az eszközt szépen lassan képesek lesznek bárhol, bármikor alkalmazni, amikor úgy érzik ez a világ sok és egy olyan helyre vágynak, ahol öröm vár rájuk. Ezt az örömöt aztán visszahozzák „ide”, így tudva elengedni azt a stresszt, ami óhatatlanul már őket is érinti e rohanó élet során.
Érzelmi intelligencia (EQ):
Mivel az érzelmi intelligencia által leszünk képesek felnőttkorban is igazán sikeressé, boldog emberré válni, így azt gyermekkorban lehet a leghatékonyabban megalapozni. De nem csak egy szakmailag ideális jövőkép miatt érdemes fejleszteni, hanem azért is, mert egy kiegyensúlyozott és egészséges állapotot eredményez.
Az érzelmi intelligencia összes eleme fellelhető a foglalkozásokon, így olyan lehetőséget ad gyermekeink számára, mely által könnyed, játékos formában gyakorolhatják, hogyan éljék intelligensen az életüket.
A gyermeket leginkább még az érzelmei irányítják, egyszerűen belőlük épül fel, ezért nagyon fontos, hogy biztonságot adó, szeretettel teli, derűs légkör vegye körbe. Bár talán ehhez mélyen vissza kell tekintenünk önmagunkba, bizony az önmegvalósításra törekvés az emberi életszakaszait végig véve gyermekkorban jelenik meg a legnagyobb intenzitással. A kicsik folyamatosan feszegetik a határaikat, formálódnak, kutatnak és játékok által megtestesítenek bármit. Lehet, hogy délelőtt 10-kor még kutyaként tűnt fel, este 6-ra pedig ő lesz Vasember.
Egyszerűen csak keresi magát, ezért mindent, amit úgy gondol, hogy önazonosságban áll vele, mint szerep, fel is vesz. Nem számít, miben ragad meg, hiszen ez egy állandóan változó folyamat. Nekünk tudni kell bátorítani őt, türelmesen, szeretve.
És ott kell lennünk akkor is, ha Thor lenyomja Vasembert. Mert először nekünk kell átvezetnünk őt ugyanúgy a kudarcokon, mint a boldog pillanatai megéléseiben is, hogy aztán egyszer majd önmagát is képes legyen átvezetni mindezeken.
Természetesen minden órán akadnak szituációk, amiket az oktatónak kezelni kell tudni, megoldást kell találni rájuk. Vannak egyszerűbb és bonyolultabb helyzetek. Többször megkérdezték már tőlem szülők, kívül álló emberek, hogy hogyan csinálom? Hogyan oldottam meg? Mindig ugyanaz a válasz: Szeretem őket. Ők ezt érzik, viszonozzák és innentől kezdve működünk. Ez az érzelmi intelligencia alappillére.
légzés:
A gyermek légzése teljesen más, mint egy felnőtt emberé. Hatha jóga Flow óráimon megfigyelhető, ahogyan a be- és kilégés segítségével áramlunk egyik ászanából a másikba, hiszen, amikor belélegzünk és feltöltjük a tüdőnket levegővel, egy aktív pózba érkezünk bele, az elengedéssel, a kilégzéssel pedig, amikor a mellkas tere összeszűkül egy passzív ászanába helyezkedünk.
Ezt a tudatos légzést egy kisgyermek még nem tudja elsajátítani. Eleve tüdejének mérete, így kapacitása is jóval kisebb, mint egy felnőtt emberé. Ezért óvodás korban az utánzás eszközét alkalmazva hangos légzésekkel mutatom és vezetem őket ezen az úton.
Nagyon hasznos eszközöket is használok az órákon, például a madártollat, amit meg kell próbálniuk a levegőben tartani. Iskolás korban mindamellett, hogy továbbra is egy másolandó minta vagyok, egyre tudatosabban gyakoroljuk a légzésszinkront, melyet tini korba érve már teljes körűen képesek használni a gyerekek. A megfelelő légzés nem csak egy nyugodt állapot eléréséhez segíti hozzá őket, hanem a tüdejük lényegesen nagyobb felületének működtetéséhez (egy átlagos ember tüdőkapacitásának 70 százalékát nem használja) és a jobb-bal agyfélteke összehangolt munkájának pozitív befolyásolásához.
A foglalkozások 3-6 éves korú gyermekek részére vannak kiépítve.